It’s not a secret that the Canary Islands belong to my favorite places in the whole world and my huge dream is to visit all of the islands or move there later. Last year I visited Gran Canaria and now I was on Fuerteventura, which is the second largest island of the archipelago.

While there are many green areas with lots of forests, the landscape here is so “unearthy”, with stunning cliffs, sand dunes and a lot of peculiar beaches (maybe a smilier scene will welcome the future visitors of Mars - except for the beaches). The island is a sport paradise and some people simply describe it as “the response of Europe to Hawaii”. The flight trip from Copenhagen was about 5,5 hours and we didn’t feel it long as we spent most of this time with eating and sleeping (on the night before the trip we slept only 1 hour).

Fuerteventura-17-13-web

From the airport it took another hour to arrive to the hotel La Pared, and right after we changed our clothes, had a welcome drink and headed for the beach. I never believed that the huge waves and the wild sea could excite me this much, but the atmosphere here was so stunning and the fact that there is a surfing paradise from our hotel room within only 5 minutes was an undescribeable feeling. That was it for the first day.

Fuerteventura-17-45-small

The second day we got up very early and refreshed to photograph the sunrise, which was so breathtaking as the sun rose above the mountains, changing the colors of the sky from blue-grey to orange… but let the pictures talk.

Fuerteventura-17-86-small

Fuerteventura-17-64-small

Fuerteventura-17-71-small

We spent the rest of the day with the usual “holiday things” (sun-bathing, eating, drinking and swimming).

Fuerteventura-17-161-small

On the third day we got a crazy idea to rent a bike. The idea would have been not so crazy, if we were professional bikers, but the truth is that the island (or at least that part we were) is not really suitable for pleasant bike rides. The wind was very strong and the sun was burning on that day, without any chances to rest for a while in a shadowy place. Not to mention that the road wasn’t flat but led throughout ramps and by the time we got to our destination Playa Sotavento, we got very tired.

Fuerteventura-17-169-small

Fuerteventura-17-179-small

Although the view here compensated us for everything. Sitting and having a few drink under the palm trees, while watching the white sandy beach with the turquoise water, we indeed felt for a minute that we are in Hawaii.

Fuerteventura-17-186-small

Fuerteventura-17-189-small

In the afternoon we headed back to the hotel, but by this time the wind got so strong that we thought that it was too risky to bike back to the hotel on the highway, so we decided to take a taxi. There was a little misunderstanding among the local taxi drivers due to the language barriers, but fortunately they were helpful and kind, so at the end we took 4… yes FOUR taxis (2 minibuses and 2 cars) they took us and the bicycles back to the hotel. Thus, our day was saved and we could go to have a dinner. After all these experiences, among the various sports that the people can try out on the island, I wouldn’t recommend the cycling to anyone.

Fuerteventura-17-192-small

On Wednesday we got up very tired, without any plans after the trials of the previous day, so we decided to have a walk and shot some pictures on the nearby beach.

Fuerteventura-17-199-small

Fuerteventura-17-204-small

Fuerteventura-17-206-small

Fuerteventura-17-219-small

Fuerteventura-17-229-small

During the evening, we all agreed (one of the rare cases when everyone wants to do the same thing), that the next day we visit the Oasis Park. This is the local zoo and botanical garden with a lot of cactus, camel, giraffe and other cute animals. We really liked it and this is a good option for those, who are bored with the sunbathing on the beach. Interestingly, the flora and fauna is so scarce on the island, that this is the only opportunity for the locals as well to see certain animals.

Fuerteventura-17-285-small

Fuerteventura-17-305-small

Fuerteventura-17-295-small

Fuerteventura-17-322-small

Fuerteventura-17-328-small

On the sixth day Gabi went to visit one of her old friends who works on Lanzarote, this is the neighboring island (about her adventures maybe you can read in another post) and I went with my brother and his friend to the beach, who decided to take a one-day surf course. I am not really interested in surfing, but it was fun to make photographs about them.

Fuerteventura-17-354-small

Fuerteventura-17-414-small

Fuerteventura-17-410-small

Fuerteventura-17-434-small-1

Fuerteventura-17-444-small

On our last day Gabi returned and I still had two things on my list I wanted to do one more time:

1, Swimming in the rough ocean.

Fuerteventura-17-375-small

Fuerteventura-17-438-small

2, Take shoots about the sky and the stars.

Fuerteventura-stars

Fuerteventura-17-354-2-small

Fuerteventura-17-354-3-small

Fortunately, I had the chance for both of them. The next day we got up early morning, had a breakfast and departed for the airport. We had a great time, and after the terrible summer in Copenhagen, we finally enjoyed a little bit of sunshine.

Hungarian version:
Nem titok, hogy a Kanári-szigetek a kedvenc helyeim közé tartoznak az egész világon és nagy célom az életben, hogy az összes szigetét bejárjam vagy akár az életem egy későbbi szakaszát ott töltsem. Tavaly Gran Canaria most pedig Fuerteventura szigetéhez volt szerencsém, ami a szigetcsoport második legnagyobb tagja.

Míg Gran Canaria bővelkedik a “zöld”, erdős természetben addig itt sík, homokos  és sziklás terep fogadott minket, talán ehhez hasonló várja a Mars jövendöbeli felfedezöit. A sziget a sportolni vágyok fő célpontja, vannak akik úgy emlegetik, hogy “Európa válasza Hawaiira”. Az utunk Koppenhágából körülbelül 5 és fél óra volt ami viszonylag gyorsan elszaladt evéssel és alvással (mivel az út előtti este csupán 1 órát tudtunk aludni).

A reptértől kb. 1 óra alatt érkeztünk meg a hotelhez, La Pared-ba, ahol az első dolgunk az volt, hogy átvettük a rövid ruháinkat, ledöntöttünk egy frissítőt és megcéloztuk a tengerpartot. Korábban nem gondoltam volna, hogy a vad víz és a nagy hullámok ennyire lázba tudnak hozni de itt egyszerűen a hangulat az, hogy a hotel szobánktól 5 percre egy szörf paradicsomban találtam magam és a víz kellemesen hűsítő hőmérséklete egyszerűen egy felülmúlhatatlan érzés volt. A nap ezzel gyorsan el is szaladt.

A második nap frissen, korán felkeltünk és kimentünk napfelkeltét fotózni és videózni ami gyönyörű volt, szinte leírhatatlan ahogy a nap a halványabb és kontrasztosabb kopár dombok és hegyek mögött narancsra festi a kékes-szürke eget… de beszéljenek inkább a képek.

A nap további része szokásos “nyaralós” (napozás, evés, ivás és fürdőzés) dolgokkal gyorsan elszállt.

Majd a harmadik nap támadt egy őrült ötletünk — “Béreljünk biciklit!”. Az alap ötlet tök jó lett volna ha gyakorlott biciklisták lennénk akiknek egy majd 1 kilométeres 80%-os emelkedő a 30 fokos melegben meg se kottyan, de szerencsénkre ahogy az lenni szokott minden emelkedő után jött egy lejtő és mindez így ment 15 kilóméteren keresztül, amíg Costa Calmán keresztűl el nem értük a célunkat Playa Sotaventot.

Ahol megpihentünk, kifújtuk magunkat, majd elindultunk vissza a hotelbe, csakhogy délutánra annyira felerősödött a szél (de tényleg), hogy nem mertük bevállalni a hazautat az országút szélén szembe a széllel, így kitaláltuk, hogy taxival megyünk. Volt egy kis logisztikai és nyelvi problémánk a helyi taxisokkal de minden egybevéve segítőkészek és kedvesek voltak és megoldották hogy 4… akarom mondani NÉGY taxival (2 kisbusszal és 2 kombi autóval) haza fuvarozzanak minket és a bérelt bicikliket 😅. Így megmenekült a napunk és mehettünk vacsorázni. Gondolom mondanom se kell ezek után, hogy a biciklizés nem tartozik azok közé a sportok közé, amiket ezen a szigeten érdemes kipróbálni.

Szerdán elég fáradtan keltünk az elöző napi sokk után, minden terv nélkül szóval úgy döntöttünk Gabival, hogy elmegyünk egyet sétálni és készítünk pár képet.

Még este eldöntöttük, és egyet értettünk abban mind a hatan (ritka esetek egyike, hogy mindenki ugyan azt akarja csinálni), hogy másnap ellátogatunk az Oasis Parkba. Ami igazából egy helyi állat- és növénykert sok kaktusszal, tevével, zsiráffal és hasonlókkal. A hely nagyon tetszett és mindenki számára jó kikapcsolódás lehet aki már kezdi unni a nyaralós láblógatást. Érdekesség, hogy a sziget élövilága annyira gyér, hogy még a helyieknek is egyedül itt nyílik alkalmuk arra, hogy bizonyos állatokkal élöben találkozhassanak.

A hatodik napon Gabi elment meglátogatni egy régi barátnőjét aki épp Lanzerote szigetén dolgozik (az ő kalandjairól talán később egy vendég bejegyzésben olvashattok), én pedig öcsémékkel tartottam akik úgy döntöttek, hogy részt vesznek egy szörf oktatáson de mivel engem a szörf annyira nem vonz jobbnak láttam ha a partról készítek róluk pár képet.

A haza út előtti nap, Gabi újra csatlakozott hozzánk nekem pedig két dolog volt még a listámon amit aznap mindenképp csinálni akartam:

1, Fürödni még egyszer a vad óceánban.
2, Este lefotózni a csillagos eget.

Szerencsére minden jól jött ki az utolsó napunkon, másnap hajnalban keltünk, reggeliztünk és utaztunk haza. Sikerült magunkat kipihenni és nagyon jó időnk volt a koppenhágai szeszélyes nyár után, szóval joggal mondhatjuk, hogy kinyaraltuk a nyár fáradalmait 😅.